szanaszét A: 1724 szana szélt (Nyr. 38: 396); 1742 ſzanaſzét (Pais-Eml. 591); 1777 Szanaszétt (NyF. 50: 32) J: 1 1724 ’többféle irányba el, szét | auseinander’ # (↑); 2 1742 ’mindenfelé, összevissza | überall, durcheinander’ # (↑)
szanaszéjjel A: 1817 szana széllyel (NSz.); 1882 szanaszéjjel (NSz.) J: 1 1817 ’minden irányba szét | auseinander’ (↑); 2 1875 ’mindenfelé, összevissza | überall, durcheinander’ (NSz.)
Összetett szó. | ⌂ Az önálló szóként nem adatolt szana és a →szét, ill. →széjjel összetételi tagokból áll. A szana előtag ismeretlen eredetű, ezért a tagok egymáshoz való viszonya is tisztázatlan. A szavak a nyelvjárásokból kerülhettek az irodalmi nyelvbe. ∼ Idetartozik a (R.) szanaszéltiben ’összevisszaság, zűrzavar’ (1706: MNy. 90: 253).