szócikk megosztása

szűköl A: 1556 szűkölt vala [✐] (RMKT. 6: 136); 1818 szükül (NSz.); nyj. szükkül (MTsz.) J: ’〈félelmében, fájdalmában〉 elnyújtott, vékony, nyöszörgésszerű hangot hallat | winseln’

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Főleg a kutya fájdalmas vonításának utánzására szolgál. Végződése -köl gyakorító képző.

☞ TESz.; EWUng.