szívós A: 1398 Ziuos [szn.] (OklSz.); 1566 sziusb (NySz.); 1708 Szíjos, Szívos (Pápai Páriz: Dict. Lentus a.); 1767 Szyjas (Pápai Páriz–Bod: Dict.); 1775 szijjas (NSz.); 1784 ſzívós (Baróti Szabó: KisdedSz. 73) J: 1 1566 ’rugalmas rostú 〈növény〉; hajlékony, nem törékeny 〈fa, vessző〉 | zähfaserig 〈Pflanze〉; biegsam 〈Rute〉’ (↑); 2 1755 ’kemény, erős 〈rost, ín az emberi v. állati szervezetben〉; rágós 〈hús〉 | hart, stark 〈Faser, Sehne〉; zäh 〈Fleisch〉’ (↑); 3 1767 ’hajlítható, nyújtható 〈anyag〉; nyúlós, tapadós, ragacsos | biegsam, dehnbar; klebrig’ (↑); 4 1774 ’agyagos, nedvesen tapadós, szárazon kőkemény 〈föld〉 | klitschig 〈Lehm〉’ (NSz.); 5 1835–1858 ’sokat kibíró, káros hatásoknak ellenálló 〈szervezet, élőlény, természet, közösség〉 | widerstandsfähig’ # (NSz.); 6 1843 ’kitartó; makacs | ausdauernd; hartnäckig’ # (NSz.); 7 1873 ’fölszíne-fagyott, kérges 〈hó〉 | vereist 〈Schnee〉’ (NyK. 10: 336)

Származékszó. |  ⌂  A →szív¹ ige -s melléknévképzős alakja; vö. lakos (→lak¹), tilos (→tiloszik) stb. A szívós alak olyan melléknevek analógiás hatására keletkezett, mint a rágós (→rág), tudós (→tud) stb. Egyes változatok a →szíj hatását mutatják. A jelentések keletkezéséhez vö. még ném. ziehen ’húz, nyújt stb.’ : zäh ’sűrű folyású; nehezen aprítható; ellenálló’ stb.

☞ TESz.; EWUng.→ szív¹