strand A: 1844 Strandról (PestiD. 1844. dec. 22.: 193); nyj. trand (Bálint: SzegSz.) J: 1 1844 ’tópart, tengerpart | See-, Meeresufer’ (↑); 2 1909 ’szabadban levő fürdő napozásra alkalmas hellyel | Strandbad’ # (NSz.) Sz: strandol 1892 strandolás [sz.] (FővL. 1892. szept. 1.: 1784)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Strand ’tópart, tengerpart; strandfürdő’ [indoeurópai eredetű; vö. lat. sternere ’leszór, leterít’; or. простереть ’széttereget, kinyújt’; stb.]. ≋ Megfelelői: szbhv. štrand; cseh strand; stb.: ’strandfürdő’. ⌂ A 2. jelentéshez vö. az összetett strandfürdő ’szabadban levő fürdő napozásra alkalmas hellyel’ (1921: NSz.) főnevet, amely a ném. Strandbad ’ua.’ részfordítása.