stopli A: 1850 Stoplit (Hölgyfutár 1850. júl. 19.: 65); nyj. stupli, topnicsavar (ÚMTsz.) J: 1 1850 ’dugó | Pfropfen’ (Hölgyfutár 1850. júl. 19.: 65) (↑); 2 1904 ’bőrszeg 〈futballcipőn〉 | Lederzapfen 〈am Fußballschuh〉’ (SportV. 1904. ápr. 17.: 138)
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) Stoppel ’dugó, dugasz’ [< ném. stopfen ’(meg)tölt; beprésel; ruhaneműn keletkezett lyukat fonállal besző; stb.’; vö. →stoppol²]. ⌂ A li végződéshez vö. →cetli, →hecsedli stb. Az 1.-nél elevenebb, a sportnyelvben használatos 2. jelentés metaforikusan keletkezett.
☞ TESz.; EWUng.→ stoppol²