sekély A: 1533 ? Sikerto (Murm. 321.); 1565 koͨſély (MNy. 14: 152); 1602/ ſekely (Grétsy: Szóhas. 139); 1604 Sekély (Szenczi Molnár: Dict.); 1817 siker (NSz.) J: ‹mn› 1 1533 ? ’csekély mélységű | seicht, untief’ # (), 1565 ’ua.’ (); 2 1806/ ’szerény, egyszerű 〈mondanivaló, kifejezés〉 | bescheiden 〈Ausspruch〉’ (NSz.); 3 1808/ ? ’jelentéktelen, kevés; kicsi | wenig; klein’ (NSz.), 1870 ’ua.’ (CzF.); 4 1843 ’komoly szellemi, erkölcsi, érzelmi alap nélkül való | platt’ (Grétsy: Szóhas. 139); 5 1897 ’lapos 〈edény〉; felszíni, felületi 〈mezei munka, földművelés〉 | flach 〈Gefäß〉; oberflächlich 〈Feldbestellung〉’ (MTsz.) | ‹fn› 1604 ’gázló | Furt’ (Szenczi Molnár: Dict. Vádum a.) Sz: sekélyes 1604 Sekelyoͤs ’nem mély, átkelésre alkalmas | seicht, untief’ (Szenczi Molnár: Dict.); 1844 ’kifejezéstelen, üres 〈arc〉 | ausdruckslos 〈Gesicht〉’ (NSz.); 1847 ’komoly szellemi, erkölcsi, érzelmi alap nélkül való | platt’ (NSz.)

Szóhasadás. |  ⌂  A →csekély-ből keletkezett. A kösély változat hangátvetéssel keletkezett; ehhez, továbbá a siker változat szó belseji i-jéhez, ill. szóvégi r-jéhez vö. →csekély.

EtSz. csekély a.; Grétsy: Szóhas. 138; TESz.; EWUng. csekély