sapka A: 1469 ? sipak [szn.] (MNy. 57: 361); 1531 Sabka (MNy. 10: 375); 1553/ ſapkaiat (Tinódi: Cronica F3a); 1693 csapkája [?✐] (Gyöngyösi: ÖK. 2: 149); 1770 sipkát (MNy. 60: 489); 1815 sipak (Nyr. 3: 268); 1825 tsápka (Bernolák: LexSl. Čápka a.) J: 1 1469 ? ’egy fajta fejfedő | Mütze, Kappe’ # (↑), 1531 ’ua.’ (↑); 2 1918 ’zárófedél, kerek védőburkolat | Ver-schluß(deckel), rundliche Schutzkappe von etw’ (Ethn. 29: 125)

Jövevényszó különböző szláv nyelvekből. |  ≡  A sapka alak valószínűleg a szbhv. šapka ’sapka’ szóból jött létre; a csapka változat a szlk. čiapka ’ua.; zárófedő stb.’ és a le. czapka ’sapka’ [? < fr.  (ófr.) chape, chapel ’egy fajta fejfedő’ < lat. cappa ’ua.’] alapján jött létre. Vö. még blg. шапка ’kalap; sapka’; or. шапка ’sapka’; stb.  ≋  Megfelelői: rom. șapcă ’ua.’; oszm. șapka ’ua.; kalap’.  ⌂  A további változatok kialakulásához leginkább az elhasonulás és a hangátvetés járult hozzá. A 2. jelentés metaforikusan keletkezett feltehetőleg a nyelvjárásokban, később átkerült a szaknyelvekbe. Ehhez a jelentéshez vö. még ném. Kappe, Haube, Mütze ’egy fajta fejfedő; zárófedő stb’. – A satyak ’sapka’  (1873: Nyr. 2: 92) a sapka szóból keletkezhetett játszi szóalkotással.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 736; TESz. satyak a. is; EWUng.→ kápa, micisapka