sajt A: 1368 Saytas [sz.] [szn.] (OklSz.); 1372 u./ ſaÿtott (JókK. 105) J: 1 1368 ’tejből, ill. túróból érleléssel készített tejtermék | Käse’ # (↑); 2 1600 k. ’savó | Molke’ (Radvánszky: Szak. 11); 3 1600 ’gyümölcsből v. húsból sajtformára készített étel | käseförmig zubereitete Speise aus Obst od. Fleisch’ (Radvánszky: Szak. 11) Sz: sajtos 1368 [szn.] (↑)

Vitatott eredetű. | 1 Jövevényszó, valószínűleg alán eredetű. |  ≡  Vö. osz. cyχt, cigd ’sajt’ [indoeurópai eredetű; vö. óind tikta ’csípős, keserű’; gör. στίζω ’szúr’; stb.].  ≋  Megfelelői: kar. čïġït; kipcs.  (örm.) čïġït; tat.  (N.) čïġït; stb.: ’sajt’.  ⌂  A származtatás időrendi szempontból csak akkor lehetséges, ha az alánban a szó eleji mássalhangzó-változás már a 8. sz. előtt végbement. A magyarba átkerült alak feltehetőleg *čı̈γt volt. A szó eleji cs > s dezaffrikálódáshoz vö. →sereg, →som², a szó belseji ï > a hanghelyettesítéshez vö. →gyalom, →karvaly stb. 2 Örökség, ugor kori tő magyar képzővel. |  ≡  Az ugor*čajɜ ’nyom, gyömöszöl’ tőhöz vö. →sajtó.  ⌂  A végződés -t névszóképző; vö. →hit, →lét stb. Az egyeztetést támogathatja, hogy a sajtkészítés egyik fázisa az anyag nyomkodása, gyömöszölése is lehet. Az egyeztetés gyengéje, hogy az obi-ugor nyelvekben nem találunk megfelelő főnevet.

A szócsaládhoz még |  ⌂  A 3. jelentés metafora.  ⚠  Ótörök származtatása, ill. török nyelvi közvetítés kevésbé valószínű.

☞ Gombocz Z.: BTLw.; NyK. 49: 215; TESz.; MNy. 72: 22; Ligeti: TörK. 185, 542; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.; Honti: NyÓtör. 50→ disztingvál, pap-, takács, technikus, tigris