süt A: 1343 Sytew [sz.] [szn.] (MNy. 63: 369); 1416 u./¹ ſu̇to̗to̗l [sz.] (BécsiK. 189); 1458 sywthew [sz.] (OklSz.); 15. sz. Kalaczithe [sz.] [szn.] (MNy. 25: 311); 1519 ſevtnek vala (CornK. 238); 1533 Sutto [sz.] (Murm. 1836.) J: 1 1343 ? ’〈ételneműt〉 szárazon v. zsiradékban hő hatásának kitéve fogyaszthatóvá tesz, alakít | braten, backen 〈trans.〉’ # (↑), 1357 ’ua.’ (OklSz. kenyér-sütő a.); 2 1527 ’éget; 〈hő- v. fényforrás〉 erősen melegít, izzik, világít | brennen, scheinen 〈zB. Sonne〉’ # (ÉrdyK. 469); 3 1528 ’izzó vassal bélyeget, jegyet nyom vkire, vmire | brandmarken’ (MNy. 31: 276); 4 1550 ’〈dér, fagy, ragya növényen〉 az elaszáshoz hasonló tüneteket okoz; 〈nagy hideg hatására az emberben〉 égéshez hasonló érzést vált ki | Brand 〈Pflanzenkrankheit〉 verursachen; brennend schmerzen 〈Frost〉’ (Nyr. 74: 378); 5 [el~, (R.) ki~] 1552/ ’〈lőfegyvert〉 egy mozdulattal egyszeri működésbe hoz | abfeuern 〈Waffe〉’ # (Tinódi: Cronica H3b); 6 [le~i, alá ~i, földre ~i] 1566 ’〈szemét, tekintetét, fejét, fülét〉 földre szegezi, lehajtja | niederschlagen 〈Augen〉, senken 〈Kopf, Ohren〉’ (NySz.); 7 [ma csak el~] 1649 ’(rendszerint némi mesterkedéssel) a valóságosnál jobbként elfogadtat; jóként túlad rajta | loslassen; an den Mann bringen’ (NSz.); 8 1649 ’okozza, hogy vmi szégyenletes, nem kívánatos állapotban megrekedjen | steckenbleiben machen, bloßstellen’ (NySz.); 9 1791/ ’erőltetetten, ügyetlenül szövegez; verselési hibát követ el | ungeschickt abfassen; holperige Verse machen’ (NSz.); 10 [pofon ~, nyélbe ~] 1847 ’üt | schlagen’ (NSz.); 11 1867 ’〈hajat〉 sütővassal göndörít | die Haare brennen’ (NSz.) Sz: sütő 1343 ? [szn.] ’pék | Bäcker’ (↑); 1357 Kenersytou [hn.] ’ua.’ (OklSz.); 1544 ‹foly mn-i igenév› (OklSz.); 1549 ’sütőedény | Bratpfanne’ (OklSz. béles-sütő a.); 1882 ’kemence | Backofen’ (NépkGy. 3: 413); 1924/ ’tűzhelynek zárt üregű része | (Back)röhre’ (NSz.) | sütés 1529 e. ſiteſet (VirgK. 37) | sütet 1598 suͤtet ’egyszerre sütött kenyér, tészta | Backwerk’ (NySz.) | sütkérezik 1771 sütkerezni [sz.] ’sütöget | braten, backen’ (MNy. 65: 476); 1838 ’napozik | sich sonnen’ (Tzs.) | sütemény 1771 sütemények-is ’sütőben vmilyen formára sütött, ill. kiszaggatott tészta | Gebäck’ (NSz.) | sütöde 1845 sütőde (Fogarasi: MNSegédsz.)
sül A: 1395 k. ? ſílth [sz.] (BesztSzj. 1259.), de vö. →süldő; 1405 k. ſulth [sz.] (SchlSzj. 1937.); 1406 Sÿwlth [sz.] [szn.] (MNy. 10: 328); 1548/ ʃʒoͤlt [sz.] (Tinódi: Cronica k3a) J: 1 1395 k. ’〈ételnemű〉 szárazon v. zsiradékban hő hatására fogyaszthatóvá válik | braten 〈intrans.〉’ (↑); 2 1519 ’〈hő- v. fényforrás〉 erősen melegít, éget, izzik, világít | brennen, scheinen 〈zB. Sonne〉’ (JordK. 393); 3 [ma csak el~] 1553 ’〈lőfegyver stb.〉 egyszeri működésbe jön | sich entladen’ # (Tinódi: Cronica 1: Elv.); 4 [vki vmiben ~] 1584 ’nem kívánatos, szégyenletes állapotban megreked | steckenbleiben’ (NySz.); 5 [ma ki~, ill. meg~] 1586 ’naptól, hőségtől kiszárad, tönkremegy; 〈embernek〉 kellemetlenül melege van | austrocknen; einem ist heiß’ (NySz.); 6 1613 ’〈rossz hír, név, vélemény〉 hozzátapad vkihez, ráragad vkire | an jmdm haften bleiben’ (NySz.); 7 [vkitől ~ vmi] 1750 ’vkitől ered, származik, vki révén végbemegy, véghez jut vmi 〈alkotás, munka, teljesítmény〉 | herrühren, durch jmdn vorgehen’ (NSz.); 8 [jól, rosszul ~ el] 1790 ’következik, történik, sikeresen v. sikertelenül megvalósul | (er)folgen, herauskommen’ (NSz.); 9 [főleg le~] 1792 e./ ’〈a test bőre〉 a naptól lebarnul | abbrennen, gebräunt werden’ # (NSz.) Sz: sült 1395 k. ‹bef mn-i igenév› (↑); 1405 k. ’pecsenye | Braten’ (↑); 1584 ’buta, faragatlan; szélsőségesen tipikus stb. | dumm, ungehobelt 〈abstr.〉; typisch, echt’ (NySz.) | sületlen 1585 Swletlen ’meg nem sült, rosszul sült | unausgebacken, ungebraten’ (Cal. 517); 1743 ’szellemtelen, ízetlen, buta | unsinnig, dumm, abgeschmackt’ (NSz.) | sületlenség 1765 suͤltelenség ’ostobaság, szellemtelen tréfa | Unsinn’ (NSz.)
A szócsalád alapja, a süt örökség az ugor korból. | ≡ Vog. (T.) šät- ’süt’, (KL.) šit- ’éget, világít ‹pl. nap›’ [ugor *čittɜ- ’süt ‹ételt›; éget, világít ‹nap›’; talán onomatopoetikus eredetű]. ⌂ A szó belseji *tt > m. t változáshoz vö. →hat², →ját stb. ∼ A süti ’sütemény’ (1965: EstiH. 1965. nov. 29.: [3]) szórövidülés a sütemény származékból (↑) -i kicsinyítő képzővel.
A sül ugor kori tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A süt alapján jött létre a hűt : →hűl, →nyit : nyílik típusú párok mintájára. Némelyik jelentés keletkezésében szerepet játszhatott a szónak a lőfegyverekkel kapcsolatos alkalmazása is; pl. belesül ’megakad (a beszédben stb.)’ (1598: NySz.), eredetileg belesül ’‹lövedék› megreked a csőben’ (1609: Pázmány: ÖM. 2: 656). Másfelől az elvont jelentések a konyhaművészetre is visszavezethetők; vö. kifőz ’megfőz, elkészít ‹ételt›; kieszel’ (1767: NySz.). Vö. még →kisüt és talán →felsül.
☞ Szinnyei: NyH.; TESz. belesül a. is; MSzFE.; EWUng.→ felsül, kisüt, süldő, sütnivalóUN UEW. № 1744