rezerva A: 1705 reservát (Pusztai); 1788 Reserve divisiót (NSz.); 1790 Rezervában (NSz.); 1796 réservábann (NSz.); 1878 rezorva kommendójának (NSz.); 1906 rezervben (NSz.); nyj. rézsólva (ÚMTsz.) J: 1 1705 ’fenntartás, kikötés | Vorbehalt, Reservat’ (); 2 [jelzői értékben is] 1788 ’tartalék | Rücklage, Reserve’ (); 3 1808/ ’tartalékos állomány | Reserve 〈Milit〉’ (NSz.); 4 1857/ ? ’visszafogottság | Zurückhaltung’ (NSz.), 1869 ’ua.’ (NSz.)

rezervál A: 1801 reservál (NSz.); 1872 reserváltnak [sz.] (NSz.); 1879 rezerváltak (NSz.) J: 1 1801 ’fenntart, kiköt vmit | vorbehalten’ (); 2 1811/ ? ’megőriz, tartogat | aufbewahren’ (NSz.), 1879 ’ua.’ ()

rezervátum A: 1907 rezervátumként (Vadászlap 1907. okt. 25.: 411) J: ’természetvédelmi terület; védett terület | Naturschutzgebiet; Reservation 〈von Eingeborenen〉’

A szócsalád rezervál tagja latin jövevényszó. |  ≡  Lat. reservare ’eltesz, megőriz; visszatesz’ [vö. lat. servare ’őriz, (meg)óv’].  ≋  Megfelelői: ném. reservieren; fr. réserver; stb.: ’fenntart, tartalékol; megóv’.  ⌂  A szó belseji m. z-hez vö. →bazilika stb.

A rezerva és a rezervátum német jövevényszók. |  ≡  Ném. Reserve ’tartalék; készlet; visszafogottság’ [< fr. réserve ’fenntartás; tartalék, készlet; védett terület’] | ném. Reservat ’fenntartás; rezervátum; védnökség, gyarmat’ [< lat. reservatum ’megőrzött, fenntartott’ < lat. reservare (↑)].  ≋  Megfelelői: ang. reserve; ol. riserva; stb.: ’tartalék, készlet’.  ⌂  A magyar rezerva szóvégi a-ja hanghelyettesítés eredménye; a rezervátum latin szóvéggel honosodhatott meg.

TESz.; EWUng. szervíroz