recece A: 1884 reczecze (Nyr. 13: 384); 1908 Reczecze (NSz.) J: ’〈refrén, visszatérő sor, ill. tánc közben elhangzó felkiáltás mint indulatszó〉 | 〈als Kehrreim bzw. Ausruf beim Tanz gebrauchte Interj.〉’

recefice² A: 1957 recefice (Bálint: SzegSz.) J: ’〈refrén, visszatérő sor, ill. tánc közben elhangzó felkiáltás mint indulatszó〉 | 〈als Kehrreim bzw. Ausruf beim Tanz gebrauchte Interj.〉’

A szócsalád alapj, a recece onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Önkéntelen hangkitörésből keletkezett.

A recefice² származékszó. |  ⌂  A recefice² játszi szóalkotással keletkezett a recece szóból, a →recefice¹ hatására.

☞ TESz.; EWUng.

recefice¹ × A: 1770/ Reczeficzés [sz.] (NSz.) J: 1 1770/ ’fátyol; csipke | Schleier; Spitzen’ (↑); 2 1786 ’csecsebecse, dísztárgy | Nippsache’ (NSz.)

Játszi szóalkotással keletkezett ikerszó. |  ⌂  A →rece ’hálókötés; csipke’ szóból keletkezett. A kialakulásmódjához vö. →csecsebecse, →csigabiga stb. A 2. jelentés a dísztárgyak díszítettségével, csipkéivel magyarázható.

☞ TESz.; EWUng.→ rece