rajzol A: 1600 k. kirajszoljad (Radvánszky: Szak. 67); 1644 rajzolást [sz.] (Horváth M.: NEl.); 1711 rajczol (ItK. 14: 339); 1722 lerajzalni [sz.] (Thaly: Adal. 2: 339); 1768 rájzolod (NSz.) J: 1 1600 k. ’vonalakkal ábrát készít | zeichnen’ # (); 2 1632 ’ábrával, képpel díszít | mit Bildern ausstatten’ (Horváth M.: NEl.); 3 1659 ’ábrázol, lefest | abbilden, darstellen’ (NySz.); 4 1702 ’〈írásban, szóban〉 leír, bemutat | beschreiben, darstellen’ (NySz.); 5 1775 ’lop | stehlen’ (MNy. 53: 273); 6 1777 ’kifarag | aushauen, schnitzen’ (NSz.) Sz: rajzolat 1754 rajzolatját (MNy. 6: 35)

rajz A: 1682 rajszosok [sz.] (NySz.); 1771 rajzommal (NSz.) J: 1 1682 ’vminek vonalakkal való ábrázolása, kép | Zeichnung’ # (); 2 1699 ? ’vminek betűvel v. szóval való leírása | Beschreibung, Darstellung’ # (NySz.), 1771 ’ua.’ (); 3 1793 ’(mértani) ábra | (geometrische) Figur’ (NSz.); 4 1818 ’rajzolás | Zeichnen’ # (NSz.); 5 1852/ ’kontúr, körvonal | Kontur, Umriß’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a rajzol német  (feln.) jövevényszó. |  ⌂  Ném. reißen ’kettétép, elszakít; erősen húz, rángat;’, (R.) ’vonalat húz, karcol, rajzol, farag’, (argó) ’lop, becsap, rászed’, (baj.-osztr.) raiss'n ’rajzol; nyerészkedik vkin’ [indoeurópai eredetű; vö. gör. ῥίνη ’reszelő, ráspoly’; örmény ergicanem ’szétszakad, széttörik’; stb.].  ≋  Megfelelői: szbhv. risati; szln. risati: ’rajzol’.  ⌂  A 2–4. jelentés (a magyarban): metafora az 1. jelentés alapján.

A rajz elvonás. |  ⌂  A →rajz elvonással keletkezett a rajzol-ból.  ≂  Tisztázatlan idetartozású: Rayz [szn.](1582: Horváth M.: NEl.).

TESz.; EWUng. földleírás, hely-, lát-