rögtön A: 1800 röktönn (MNy. 58: 418); 1804/ rögtön (I.OK. 30: 259); 1833/ rögtönyzések [sz.] (NSz.); nyj. rëgtën, rëttën (ÚMTsz.); regtün-fogtun (MTsz.); röptön (MTsz.) J: ‹hsz› 1 1800 ’hamarjában, hevenyében; előkészület nélkül, rögtönözve | eilends; aus dem Stegreif’ (); 2 1823 ’azonnal, tüstént | sofort’ # (Márton J.: MNSz.–NMSz. 1: 38); 3 1860 ? ’térbelileg közvetlen közel | in der nächsten Nähe’ (NSz.), 1891 ’ua.’ (NSz.) | ‹mn› [ma csak összetételek előtagjaként] 1832 ’azonnali; váratlan, hirtelen | sofortig; plötzlich’ (Szily: NyÚSz.) Sz: rögtönöz 1829/ rögtönöznek (NSz.)

rögvest A: 1876 rögvest (Nyr. 5: 522); 1890 rögvést (NSz.); nyj. regvest (MTsz.) J: ’rögtön, azonnal, tüstént | sofort’

Megszilárdult ragos alakulatok. |  ⌂  A →reg² ~ rög alapszóból keletkezett különböző határozóragokkal. A rögtön-t, ill. -n helyraggal keletkezett; vö. reggelten ’korán reggel, reggel’  (1817: Nyr. 79: 343); vö. még régenten (→rég) stb.  ∼  Idetartozik: rögtönen ’azonnal, rögtön’  (1891: NSz.), amely az -n helyrag ismétlődésével keletkezett.

A rögvest tudatos szóalkotás. |  ⌂  A végződés analógiás hozzátoldásnak látszik; vö. oldalvást (→oldal).

Nyr. 79: 342; MNy. 54: 191; TESz.; EWUng. reg²UN UEW. № 857; UEW. № 858