protokoll A: 1568 Protocolomban, Protocolumban (MNy. 7: 87); 1575 protokolonja (Nyr. 90: 314); 1662–1664 protocollumokat (MNy. 73: 174); 1794/ protocollnak (NSz.); 1832 Prótukuloma (MNy. 84: 215); 1854 Protokoll (Forst.); 1867 protokol (NSz.) J: 1 1568 ’jegyzőkönyv | förmliche Niederschrift 〈einer Verhandlung, eines Verhörs〉’ (↑); 2 1953 ’a diplomáciai érintkezés formaságainak összessége | Gesamtheit der im diplomatischen Verkehr geübten Formen, diplomatische Etikette’ (Országh: MAngSz.)

Latin jövevényszó, később nemzetközi szó is. |  ≡  Lat.  (k.), (h.) protocollum ’jegyzőkönyv, hiteles lejegyzés’ [< gör.  (biz.) πρωτόκολλον ’a papirusztekercs előzéklapja a hivatalos megerősítésének, keletkezési idejének stb. adataival’; vö. gör. πρῶτος ’első’ + κόλλα ’enyv’]; – ném. Protokoll ’jegyzőkönyv; hivatalos formaságok összessége, diplomáciai etikett’; ang. protocol ’ua.’; fr. protocole ’ua.’; stb. A franciából terjedt el.  ⇒⌂  A magyarba nemzetközi szóként főleg német közvetítéssel került át.

☞ TESz.; EWUng.