por A: 12. sz. vége/ pur (HB.); 1221 por [szn.] (MNL (OL) Dl. 206866); 1366 ? Portelek [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 483); 1395 k. por (BesztSzj. 213.); 1518 k. poor (SándK. 2); nyj. pallik, parol, pollȧd [sz.] (ÚMTsz.) J: 1 12. sz. vége/ ’a talaj szétmállott, finom részecskéi | Staub’ # (); 2 1508 ’porított anyagú gyógyszer, háztartási kellék | Pulver 〈Arznei, Reinigungsmittel usw.〉’ # (DöbrK. 476); 3 1535 k. ’puskapor | Schießpulver’ (Zay: Lánd. 8); 4 1784 ’földi maradványok | Staubhülle 〈des Toten〉’ # (NSz.); 5 1788/ ’elavultság; maradiság | Überlebtheit; Verstaubtheit’ (NSz.) Sz: poros 1337 Purusucha [hn.] (OklSz.) | poroz 1531 porozo [sz.] (OklSz.) | por 1531 ? porozo ’a nedves írás szárítására szolgáló finom homok, illetőleg ennek tartója | Streusand’ (OklSz.); 1544 ’ua.’ (OklSz.); 1818 ’a virág hím ivarszerve | Staubgefäß 〈Bot〉’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Anthēra a.) | porlik 1616 porlo [sz.] (NySz.) | porzik 1717 e./ porozni [sz.] (NySz.) | porol 1835 porolni [sz.] (Tzs. Staub a.) | porlad 1831 porladékony [sz.] (Minerva 7: 259); 1835 porladék [sz.] (Tzs. Mulm a.) | porlaszt 1834 porlasztának (MKurir 1834. jún. 6.: 288); 1835 porlaszt (Kunoss: Gyal. Pulverizál a.) | poroló 1839 porolóért (Koszorú 19: 128); 1861 por ’porolásra való nyeles eszköz | Klopfer 〈Stange, Städler〉’ (NSz.) | porlasztó 1863 porlasztó ’permetező készülék | Zerstäuber’ (OrvH. 1863. aug. 23.: 689)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség az uráli korból. |  ≡  Vö. vog.  (T.) porəš, (P.) pårš, (É.) porəs, pors ’trágya, hulladék, por’, finn poro ’hamu, por, üledék, zacc, törmelék’; – kam. pɯrɛ ’homok, homokpad’; mot. chura ’ua.’; koj. prja ’ua.’; tajgi huru ’ua.’ [uráli *porɜ ’por, homok’].  ≋  Megfelelői: alt. pur ’hamu’; mong. bur ’por, homok’; stb.  ⌂  A magyarázat nehézsége a szó eleji *p fennmaradása; vö. azonban →para². A 2–5. jelentés metafora.  ⚠  Hangutánzó-hangfestő értelmezése nem meggyőző.

FUF. 11: 222; SKES.; TESz.; EWUng. hímpor, ízre-porrá, lő-, porhajas, porhanyó