politika A: 1636/ politica (Pázmány: ÖM. 6: 497); 1653/ politika (Farkas: GLEl.) J: 1 1636/ ’az államvezetésben követett alapelvek s ezek megvalósítására irányuló társadalmi tevékenység | Politik’ # (); 2 1707 ’fondorlat, ravaszság | List, Schlauheit’ (Pusztai)

politikus A: 1693 politikusokkal (MNy. 79: 247); 1800 Polítikos (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: ‹fn› 1693 ’politikával rendszeresen foglalkozó közéleti személy | Staatsmann, Politiker’ # () | ‹mn› 1 1695 ? ’az (uralkodói) udvarhoz tartozó, udvari; udvarias, csiszolt modorú | höfisch; höflich’ (MNy. 79: 247), 1749 ’ua.’ (Nyr. 58: 141); 2 1770 ’ravasz, fortélyos, óvatosan cselekvő | schlau, diplomatisch 〈abstr.〉’ (NSz.)

politizál A: 1724 politizálly [l-j] (Nyr. 38: 453) J: 1 1724 ’ravaszkodik, fortélyoskodik | pfiffig sein’ (); 2 1795 ’politikával foglalkozik | politisieren’ # (NSz.)

A szócsalád időrendben korábbi tagjai a politika, politikus latin jövevényszók. |  ≡  Lat. politice, (ars) politica ’államtudomány’, (h.) politica ’ua.’ [< gör. πολιτική (τέχνη) ’az államigazgatás művészete’] | lat. politicus ’államtudományi, a kormányzati ügyekre vonatkozó’, (h.) ’politikus’ [< gör. πολιτικός ’(állam)polgári, közös’].  ≋  Megfelelői: ném. Politik, politisch, Politiker; le. polityka, polityczny, polityk: ’politika’, ’politikai’, ’politikus’.

A politizál német jövevényszó. |  ≡  Ném. politisieren ’politizál’.  ⌂  A végződéshez vö. →guberál, liferál (→liferáns) stb.

TESz. politizál a.; EWUng. agrár-, detektív, kozmopolita, kül-, metropolisz, plénum, struccpolitika