plebejus A: 1795/ plebejus (NSz.) J: ‹mn› 1795/ ’nem nemesi, (köz)népi | plebejisch’ () | ‹fn› 1865 ’nem nemes(i), (köz)népi személy | Plebejer’ (Babos: KözhSzt.)

plebsz A: 1848 plebse (NSz.); 1926 plebsz (Horovitz: IdSzMagy.) J: ’(köz)nép, tömeg | Plebs’

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. plebeius ’nem patrícius; a plebejusokhoz tartozó; közönséges, általános’ | lat. plebs ’a nép, plebejus’ [? < lat. *ple- ’megtölt; tömeg, mennyiség’; vö. még lat. complere ’(fel)tölt; gazdagon ellát; eleget tesz, elvégez; eleget tesz’].  ≋  Megfelelői: ném. plebejisch, Plebejer, Plebs; fr. plébéien, plèbe; stb.: ’plebejeusi, közönséges’, ’plebejus, plebejus, plebs’.  ⌂  A plebejus szóvégi s-éhez vö. →ámbitus stb.

TESz.; EWUng. plébánia, plénum