petárda A: 1605 petardonak (MonÍrók. 30: 342); 1615 petárdgya [d-j] (NySz.); 1643 petárdát (Horváth M.: NEl.); 1773 Pétárdával (NSz.); 1779 k. Petardákkal (NSz.) J: 1 1605 ’kapuk, falak robbantására használt egykori robbantóeszköz | Sprengkörper zum Sprengen von Toren od. Mauerwerken’ (↑); 2 1870 ’rakéta, röppentyű | (Signal)rakete’ (NSz.); 3 1889/ ? ’robbanótöltet 〈hang- és fényhatáshoz〉 | Sprengbüchse 〈für Knall- und Lichteffekte〉’ (NSz.), 1958 ’ua.’ (NSz.)
Vándorszó. | ≡ Ném. Petarde, (R.) petard, petarda; fr. pétard; ol. petardo, (mil.) petàrd; cseh petarda; or. петарда; stb.: ’petárda’, a francia népnyelvben ’fenék, ülep; robaj, zaj, lárma’ is; stb. A franciából terjedt el [< fr. péter ’recseg, ropog, durran; szellent’]. ⇒⌂ A magyarba főleg a német és olasz nyelvből került át.
☞ TESz.; EWUng.