parittya A: 1416 u./¹ paꝛiṫſoc [sz.] (BécsiK. 21); 1416 u./¹ pariṫṫanac (BécsiK. 308); nyj. parintya (ÚMTsz.) J: 1 1416 u./¹ ’egy fajta régi hajítófegyver | Schleuder 〈Wurfgerät〉’ (↑); 2 1906 ’csúzli | Ziehschleuder 〈Kinderspielzeug〉’ (NyF. 33: 22) Sz: parittyás 1416 u./¹ ’a hajítófegyvert kezelő, ill. avval rendelkező személy | Person mit einer Schleuder’ (↑) | parittyáz 1787 parittyázzon (NySz.)
Szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó. | ≡ Szbhv. praća; szln. prača: ’csúzli’ [< szláv *per- ~ *por- ’csap, ver, üt’]. Vö. még óe. szl. prašta; le. proca; or. пращ, праща; stb.: ’csúzli’. ⌂ A szláv ć > m. ty hangváltozáshoz vö. →gatya, →kútya stb. – A szó belseji i elhasonulással keletkezett.
☞ NyK. 39: 48; FUF. 12: 297; Kniezsa: SzlJsz. 392; TESz.; EWUng.→ per¹, perpence