ország A: 1138/ ? vrſag [szn.] (MNy. 32: 134); 12. sz. vége/ uruʒagbele (HB.); 1211 Vrzac [szn.] (OklSz.); 1359/ orzagwta (OklSz. ország-út a.); 1494 Orzaagh [szn.] (Neumann: Registrum 1600.) J: 1 12. sz. vége/ ’egységes uralom alatt álló nagy terület; e terület népessége | Land, Reich; Bevölkerungeines Landes’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’uralom, uralkodás, (kormány)hatalom | Herrschaft, Regierungsgewalt’ (BécsiK. 53); 3 1524 ’országgyűlés; országgyűlési határozat | gesetzgebende Körperschaft; Beschluß derselben’ (MNy. 25: 68) Sz: országol 1372 u./ orᶾſagol ’uralkodik, kormányoz | regieren’ (JókK. 100); 1608 ’járja az országot, utazik, csavarog | herumreisen, fahren’ (NySz.) | országlat 1416 u./¹ oꝛzaglattanac ’uralkodás, uralom, hatalom | Herrschaft’ (BécsiK. 11) | országlatta 1416 u./¹ orzaglaṫṫoc [ɔ: orzaglattoc] ‹hat-i igenév› (BécsiK. 73) | országos 1527 orzagus (ÉrdyK. 396)
Származékszó. | ⌂ Az uru-ból (amely az →úr eredeti változatából) keletkezett -szág (~ -ság) névszóképzővel; vö. →jószág. Etimológiailag és alaktanilag is azonos az uraság (→úr) szóval; vö. uruszág (↑) változat. Az ország alak a második nyílt szótagban lezajlott hangzókieséssel keletkezhetett. A jelentések az eredeti 1. jelentésből feljődtek ki. – Hasonló szemlélethez más nyelvekben vö. szbhv. gospodstvo ’ország, birodalom’ < szbhv. gospodin ’úr’; szln. (R.) gospodstvo ’uralmi terület’ [< szln. gospod ’úr’]; stb. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. (R.) orsag ’birodalom, ország’.
☞ Nyr. 76: 465; Kovács F.: JogTerm. 13; TESz.; NytudÉrt. 92: 139; Benkő: ÁrpSzöv. 69, 139; EWUng.→ menny-, muszka, ország-, rác, úrUN UEW. № 106; UEW. № 1094
ország-
I országgyűlés A: 1560 orʒag gywleſben (RMNy. 2/2: 168) J: ’választott képviselőkből álló törvényhozó testület, az államhatalom legfelsőbb szerve; parlament | Reichstag; Parlament’ # – De vö. 1594 e./ orʃʒag giuͤleſiben ’ua.’ (Balassi: Camp. 26) | országbíró † A: 1764 Ország-Birák (NSz.) J: ’országos hatáskörű bíró | Reichsrichter’ – De vö. 1639 országbírája ’ua.’ (NySz.) | országház A: 1807 Ország ... ház (NSz.) J: ’országgyűlés, parlament 〈intézménye, épülete〉 | Reichstag, Parlament 〈Institution, Gebäude〉’ # – De vö. 1770 Ország-házához ’ua.’ (NSz.) | Ilyenek még: országhadnagy ’hadvezér | Heerführer’ (1635: NSz.); országkapitány ’hadvezér | Feldherr’ (1639: NySz.)II országút A: 1594 orzagh vton (Úriszék 232) J: 1 1594 ’nagyobb távolságra vezető fő közlekedési út | Landstraße’ # (↑); 2 1791 ’tejút | Milchstraße’ (NSz.) – De vö. 1359/ orzagwta ’nagyobb távolságra vezető fő közlekedési út | Landstraße’ (OklSz.); 1577 ’tejút | Milchstraße’ (KolGl.) | országjárás A: 1793 Országjárásra (NSz.) J: ’az országban (vmely hivatásból eredően) sokfelé való utazás | Reise durch das Land’ | országrész A: 1833 országrészre (Jelenkor 1833. dec. 28.: 830) J: ’az országnak vmelyik földrajzilag elkülönülő része | Landesteil’ – De vö. 1784 Ország részetskét ’ua.’ (NSz.) | Ilyenek még: országkerülő ’csavargó | Strolch’ (1834: HasznMul. 1834. jún. 28.: 415)
Összetett szavak előtagja, azonos az →ország szóval. | ⌂ Az 1. csoportban az előtag jelentése ’állam, birodalom és annak lakossága’, a 2. csoportban ’ország ‹földrajzi egységként is›’. A jelöletlen birtokos jelzői összetételek mellett a megfelelő összetételek néha szókapcsolatok formájában is előfordulnak (↑). A későbbi összetételek német hatásra is keletkezhettek. – Az utótagok (címszók kivételével): gyűlés ’gyülekezés’ (↑) (→gyűlik), járás ’kószálás, csavargás’ (↑) (< →jár).
☞ TESz. országgyűlés a., országút a.; Hadrovics: UElSk. 386; EWUng.→ bíró, gyűlik, ház, jár, ország, rész, út