nyolc A: 1405 k. nyolch ʒaʒ (SchlSzj. 169.); 1456 k. nÿocʒ (SermDom. 2: 73); nyj. nóc (ÚMTsz.) J: ’hétnél eggyel több | acht’ # Sz: nyolcad 1416 u./¹ nyolcad ’sorrendben a nyolcadik | achte(r)’ (BécsiK. 151); 1560 k. ’egynyolcad rész | Achtel’ (GyöngySzt. 2921.) | nyolcadik 1416 u./³ Nolւadik (AporK. 166)

Örökség, ugor kori tő magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (T.) ńalāləw, (AK.) ńaləw; osztj.  (V.) ńi̮lǝ̑γ, (O.) ńijəl: ’nyolc’ [ugor *ńalɜ ’ua.’]. A halászó-vadászó népek ezt a szót használták bizonyos számú mókusbőr vagy szárított hal stb. megjelölésére. Lehetséges, hogy az ugor nyelvek is hasonlóképpen fejezték ki a ’hét után következő szám’ fogalmát.  ⌂  A c végződés a következő szám, a →kilenc analógiájára keletkezhetett.  ⚠  A szótő ugorból való magyarázata kevésbé valószínű.

☞ Nyr. 48: 10, 56, 64: 81; NyK. 65: 157; TESz.; UEW. 875; Honti: Zahlw.; EWUng.→ nyaláb, nyolcvanUN UEW. № 1817