norma A: 1708 normát (MNy. 89: 256) J: 1 1708 ’szabály; előírás; átlagos méret, mérték, átlag(érték) | Regel, Vorschrift; Mittelmaß, (normativer) Durschnitt’ # (↑); 2 1789/ ’elemi iskola; mintaiskola | Elementarschule, Volkschule; Musterschule’ (NSz.); 3 1883 ’megrövidített könyvcím a nyomdai ív első oldalának alsó részén | Norm 〈Bogensignatur in Büchern〉’ (MagyLex. 13: 9); 4 1947 ’vmely munka(folyamat v. művelet) elvégzésére megszabott idő- v. teljesítménymennyiség | Arbeitsnorm, Leistungsnorm usw.’ (NSz.)
normális A: 1786 Normális (NSz.) J: 1 1786 ’általános v. elemi 〈iskola〉 | Elementar-, Normal- 〈Schule〉’ (↑); 2 1813/ ’szabályszerű; szokásos | regelmäßig, üblich’ # (NSz.); 3 1877 ’merőleges | senkrecht’ (Keresztesi: Mat. 138); 4 1900 ’épeszű | geistig gesund’ # (Tolnai: MagySz. Norma a.)
normál A: 1816 normal (Hübner: Lex. 476); 1848 normal (NSz.); 1867 normálba (NSz.) J: ‹mn› 1 1848 ’általános v. elemi 〈iskola〉 | Elementar-, Normal- 〈Schule〉’ (↑); 2 1854 ’szabályszerű, szabályos | regelmäßig’ (Heckenast: IdSzT.) | ‹fn› 1867 ’általános v. elemi 〈iskola〉 | Normalschule, Volkschule’ (MagyLex. 13: 9)
normatív A: 1841 normativakarat (Athenaeum 1841. márc. 30.: 605); 1896 normativ (PallasLex. Norma a.); 1948 normatív (RákFLev.) J: ’irányadó; kötelező | maßgebend; verbindlich’
normalizál A: 1864 normalizálódik [sz.] (OrvH. 1864. aug. 21.: 562); 1953 normalizál (Országh: MAngSz.) J: 1 1864 ’működést helyreállít | (sich) normalisieren’, 1953 ’szabványosít | normalisieren’ (↑); 2 1957 ’szabályoz | regeln’ (Bakos F.: IdSz.)
A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai, a norma, normális latin jövevényszók. | ≡ Lat. norma ’szögmérték, zsinórmérték; irányvonal, szabály’ [tisztázatlan eredetű] | lat. normalis ’szögmérték szerinti, méretben megfelelő’, (h.) schola normalis ’elemi iskola’, virgula normalis ’merőleges voanl’. ≋ Megfelelői: ném. Norm ’szabály, norma; ívjelzőszám, szignatúra ‹nyomdai›’; fr. norme ’szabály, norma’; stb. – A normális megfelelőihez vö. normál (↓). ⌂ A szóvégi s-hez a magyarban vö. →brutális stb.
A normál, normatív, normalizál nemzetközi szók. | ≡ Vö. ném. normal; ang. normal; fr. normal; stb.: ’normális, szabályos’ | ném. normativ; ang. normative; fr. normatif; stb.: ’normatív, iráyadó’ | ném. normalisieren; ang. normalize; fr. normaliser; stb.: ’normalizál’. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került. ∼ Idetartoznak: normatívum ’szabály, norma’ (1788/: NSz.); normatíva ’ua.’ (1868: NSz.); mindkettő a lat. (h.) normativum ’ua.’, normativa ’ua.’ összetételi tagokból jött létre; vö. még lat. (h.) normativus, -a, -um ’irányadó, útmutató, mérvadó’.
☞ TESz.; EWUng.