nehéz A: 1344 Nezechis [sz.] [lat. -is végződéssel] (OklSz.); 1367 Nehez [szn.] (OklSz.); 1372 u./ neheʒ (JókK. 5); 1416 u./¹ nèhèz (BécsiK. 120); 1493 u. neheezseegh [sz.] (FestK. 168); nyj. nehesz, nejéz (ÚMTsz.); nyehésség [sz.] (MTsz.) J: ‹mn› 1 1344 ’súlyos | schwer’ # (); 2 1372 u./ ’küzdelmes, fáradságos | mühselig; schwierig’ # (JókK. 5); 3 1372 u./ ’nyomasztó; kellemetlen | drückend; unangenehm’ # (JókK. 156); 4 1405 k. ’beteg; állapotos | krank; schwanger’ (SchlSzj. 267.); 5 1655 ’összeférhetetlen | unverträglich’ # (MHH. 23: 266) | ‹fn› 1 1566 ’ülep | Gesäß’ (NySz.); 2 1577–1580 ’nehézség; teher | Schwere; Last’ (NySz.) Sz: nehezék 1344 ’súly | Gewicht’ (); 1507 ’egy fajta pénzegység | Art Münzeinheit’ (KL. 16.) | nehézség 1372 u./ necheʒſeguel ’akadály, bonyodalom, probléma | Schwierigkeit’ (JókK. 39); 1587 nehézség ’betegség | Krankheit’ (LevT. 2: 83) | nehezedik 1372 u./ meg neheʒeduen [sz.] (JókK. 73) | nehézkes 1405 k. neʒkes ’terhes, állapotos | schwanger’ (SchlSzj. 267.); 1843 nehézkes ’esetlen, ügyetlen, tehetetlen | schwerfallig, unbeholfen’ (Szily: NyÚSz.) | nehezít 1416 u./¹ nèhèzeit (BécsiK. 2) | nehezel 1416 u./² nèhèʒèltec ’neheztel, haragszik vkire | jmdm grollen’ (MünchK. 32rb) | nehezül 1474 neheʒvlienek (BirkK. 2) | neheztel 1532 nèhèſzteld (KrizaK. 1)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szóvégi z talán képző lehet, ez azonban nem bizonyítható. A nehezék és nehézkes származékszavak korai előfordulásaiban az első szótag hosszú magánhangzója hangzónyúlással keletkezett a magánhangzóközi h kiesésével.

TESz.; EWUng.