nép A: 1177/ Ascen nepe [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 131); 1221 Nepleguen [szn.] (MNL (OL) Dl. 206866); 13. sz. második fele/ nepnech (GyS.); 1303/ popneypi (OklSz.); 1389 Alonnype (ArchÉrt. 101: 253); 1416 u./¹ o̗nėpėt (BécsiK. 17) J: 1 1177/ ’vmely helyhez, intézményhez, ritkán személyhez tartozó emberek közössége | zu einer Stätte, Institution, Person gehörige Gemeinschaft’ (↑); 2 13. sz. második fele/ ’közös lakóhely, nyelv, eredet, kultúra által meghatározott közösség | Volk’ # (↑); 3 [ ~ek többes szám] 1372 u./ ’emberek | Leute’ (JókK. 57); 4 1416 u./² ’tömeg, sokaság | Menge’ # (MünchK. 15va); 5 1517 ’〈társadalomban〉 alsóbb népréteg, különösen a parasztság | gemeines Volk, haupts. Bauernvolk’ # (TörtTár 1890: 558); 6 1536 ’állatok csoportja | Tiergruppe’ (Pesti: Fab. 16v.) Sz: népes 1575 népes ’sűrűn lakott, nagyszámú, számos lakosú | (dicht) bevölkert, vielköpfig’ (Heltai: Krón. 126) | népség 1626–1627 népség ’közös lakóhely, nyelv, eredet, kultúra által meghatározott közösség | Volk’ (NySz.) | népesség 1780 népesség ’lakosság, népesedés | Einwohnerschaft, Population’ (MNy. 7: 253) | néptelen 1786 néptelenítik [sz.] (Szily: NyÚSz.) | népies 1835 népies ’népi, a népire jellemző | volkstümlich’ (Kunoss: Gyal. 79)

Bizonytalan eredetű, esetleg összetett szó. |  ⌂  A szó első tagja a né (a →nő² változata) lehet; a második tag talán a →fiú szó ősmagyar kori előzménye lehetett. Az összetett szó az ősmagyar korban keletkezhetett, a tagok között mellérendelő viszony lehetett. Eredeti, összefoglaló jelentése a férfiakból és nőkből álló közösségre utalhatott.

☞ TESz.; MSzFE.; EWUng.→ fehér-, fiú, gyalog-, köz-, nő², szín-¹, túl-