messze A: 1372 u./ meʒʒe (JókK. 109.); 1416 u./¹ mèzzè, mèzze (BécsiK. 70, 172); 1560 k. męsze (GyöngySzt. 1157.); 1585 mezzi (Cal. 647); 1636 meszszének (NySz.); nyj. mësszi (Imre: FelsSz.); mejsze (ÚMTsz.) J: ‹hsz› 1 1372 u./ ’időben nagy távolságra | weit 〈von einem Zeitpunkt〉’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’messzire, távolba, távolra | weithin’ # (BécsiK. 209); 3 1416 u./¹ ’távol 〈térbelileg〉 | weit, fern 〈räumlich〉’ # (BécsiK. 23); 4 1474 ’sokáig | lange’ (BirkK. 3); 5 1760 ’kimagaslóan | bei weitem’ (NySz.) | ‹mn› 1 1372 u./ ’távoli 〈térbelileg〉 | entfernt 〈räumlich〉’ (JókK. 39); 2 1565 ’messze terjedő | ausgedehnt’ (NySz.); 3 1608 ’a jelentől nagy időbeli távolságra lévő | fern, entfernt 〈von einem Zeitpunkt〉’ (NySz.) | ‹fn› 1416 u./¹ ? ’messzeség | Ferne’ (BécsiK. 251), 1791/ ’ua.’ (NSz.) R: messziről 1584 (NySz.) | messzire 1604 (NySz.)
messzől ∆ A: 1416 u./¹ mèzzo̗l (BécsiK. 38); 1456 k. meʒel, meʒʒwl (SermDom. 2: 314, 451); 1799 Meszsziil (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ’messziről | von weitem’ (NagyszK. 88); 2 1513 ’távol | weit, fern’ (NagyszK. 88)
messzünnen ∆ A: 1493 k. mezzewnnen (FestK. 395); 1519 meʒʒen'nen (JordK. 479); 1552 meʃʒuͤnen (Heltai: Dial. C7a); 1788 messzinnen (NSz.) J: ’messziről; messzeségből | von weitem; aus der Ferne’
messzünnet × A: 1519 meʒʒw̋nnek (JordK. 260); 1536 Mezzewnnet (NySz.); 1708 Meſzſünnet (Pápai Páriz: Dict.); 1786 meszszünnett (NSz.); 1789 meszszönnét (NSz.) J: ’messziről; messzeségből | von weitem; aus der Ferne’
Megszilárdult ragos alakulatok. | ≡ A tő örökség a finnugor korból; vö. finn metsä ’erdő’; lp. (L.) miehttjēn ’messze, legmesszebb a sátor tűzhelyétől’ [fgr. *mećä ’vminek az oldala, széle’]. ⌂ A messze szó egy -e latívuszragot, a messzől egy -l ablatívuszragot tartalmaz. A messzünnen és a messzünnet szavak -n (> -nn) + -n, ill. -t lokatívuszraggal keletkeztek. Az elsődleges határozórag funkicóváltásához vö. →alá, →ellen, →előtt stb. A szóban hangzóközi kettőződés és nyíltabbá válás ment végbe. – A messze eredetileg határozószó volt, melléknévi jelentése jelzői szerepben keletkezett; vö. →közel, →távol stb.
☞ TESz.; MSzFE.; EWUng.UN UEW. № 532