meglett A: 1774 meglett (NSz.) J: ’(már) felnőtt, felserdül | (schon) erwachsen, herangewachsen’

Jelentéselkülönülés. |  ⌂  Jelentésszűküléssel keletkezett a (R.) meglett ’elkészül, bekövetkezik stb.’  (1531: ÉrsK. 451) szóból. Ez t (> -tt) képzős, befejezett melléknévi igenév a meglesz ’elkészül; történik, megvalósul, bekövetkezik’ szóból; vö. 1372 u./meg lewn ’megtörtént, bekövetkezett’  (JókK. 89); a meglesz összetett szó a →meg¹ igekötő + →lesz tagokból.

TESz.; EWUng. lesz, meg¹