medúza A: 1708 Médusa (Pápai Páriz: Dict. Pegăſus a.); 1723 meduſa fej (Farkas: GLEl.); 1800 Medúzafö́ (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: 1 1708 ’női szörny a görög-római mitológiában | weibliches Ungeheuer 〈Myth〉’ (↑); 2 1786 ’kocsonyás testű, gombához hasonló alkatú, kezdetleges szervezetű tengeri állat | Qualle’ (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. Medusa ’a mitológiai Gorgók egyike; kígyóhajú, ijesztő nőalak’, (tud.) medusae [többes szám] ’medúza’ [< gör. Μέδουσα ’Medúza ‹a Gorgók egyike›’]. ≋ Megfelelői: ném. Meduse; fr. méduse; stb.: ’Medúza; medúza’. ⌂ Az állattani jelentés a gomba alakú medúzák kígyószerű tapogatóival való hasonlóságán alapul.
☞ TESz.; EWUng.