mecset A: 1578 mecytöth (BudBLev. 153); 1613 mecsetet [✐] (TörtTár 1881: 9); 1621 Meczet (Szenczi Molnár: Dict.); 1680 mecsed (Kakuk: ÉlOsm. 277) J: ’a muszlim istentisztelet háza, a közösségi ima színhelye | Moschee’
Oszmán-török jövevényszó, esetleg szerbhorvát közvetítéssel is. | ≡ Oszm. mesc̦it, (R.) mec̦it ’(kis) iszlám templom’; – vö. még szbhv. mečet, (R.) mečit, mezčid ’ua.’. Az oszmánban az újperzsa masǰid ’ua.’ szóból ered [< arab masǰid ’ua.’]. ≋ Megfelelői: blg. мечит; le. meczet; stb.: ’ua.’.
☞ TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 277; EWUng.