magasztal A: 1372 u./ magaʒtalnak (JókK. 125); 1512 k. felmagoztalÿa [l-j] (WeszprK. 141) J: 1 1372 u./ ’emel, épít | errichten, bauen’ (); 2 1372 u./ ’felemel | emporheben’ (JókK. 30); 3 1495 e. ’dicsér, dicsőít | lobpreisen’ # (GuaryK. 126)

magaszt ‹ige› A: 1372 u./ magaʒtaſabā [sz.] (JókK. 77) J: ’felemel; magasztal | erheben, rühmen’ Sz: magasztás 1372 u./ ’áradozás, dicsőítés | Lobpreisen’ ()

magasztat A: 1372 u./ fel magaʒtat (JókK. 35); 1512 e. magoztatnÿ [sz.] (WeszprK. 141) J: 1 1372 u./ ’dicsőít | lobpreisen’ (); 2 1372 u./ ’felemel, magasba emel | emporheben’ (JókK. 43) Sz: felmagasztatás 1372 u./ ’dicsőítés, megdicsőítés | Lobpreisen’ () | felmagasztatos 1416 u./¹ felmagaztatos ’kiemelkedő, fennkölt, fenséges | erhaben’ (BécsiK. 131) | felmagasztatat 1416 u./² felmagaʒᶥᵃ tatta ’dicsőítés, megdicsőítés | Lobpreisen’ (MünchK. 5v)

magasztos A: 1787 Magasztos (NSz.) J: ’fenséges, fennkölt, ünnepélyes | feierlich, erhaben’

magaszt ‹nsz› A: 1844 Magaszt (NSz.) J: ‹mn› 1844 ’magasztaló | lobrednerisch’ () | ‹fn› 1844 ’magasztalás | Verherrlichung’ ()

Valószínűleg a szócsalád alapja, a magaszt ige származékszó, az alapszó bizonytalan. |  ⌂  Az alapszó a →mag lehetett; a jelentésfejlődéséhez vö. →magas. A szóvég -szt névszóból képzett igeképző, műveltető igeképzői funkcióban. – Az igék a magaszt-ból -l gyakorító képzővel, ill. egy további -at műveltető igeképzővel keletkezhettek.

A magaszt névszó nyelvújítási szó. |  ⌂  Nyelvújítási elvonás a magasztal szóból.

A magasztos származékszó. |  ⌂  A magasztos valószínűleg a magaszt névszóból keletkezett -s melléknévképzővel; ez a körülmény arra mutat, hogy a magaszt névszó időrendileg korábbi kell, legyen, mint az első adat.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Az alábbi jelentésfejlődéséhez ’magas’ > ’felemel, magasba emel’; vö. még lat. altus ’magas’ > exaltare ’magasztal, dicsőít’; ang. elevated ’megemelt, megnövelt; domború, kiemelkedő’; ném. erheben ’felemel; magasztal, dicsőít’ stb.

TESz.; EWUng. mag