más A: 1372 u./ aʒmaſ (JókK. 122.); 1535 maaſt (Ozorai: Vit. C1b) J: ‹nm› 1 1372 u./ ’következő, második | folgender’ (↑); 2 1372 u./ ’nem ugyanolyan | anderer’ # (JókK. 11) | ‹fn› 1 [birt. személyjellel] 1493 ’másolat | Abschrift’ (Zolnai Gy.: Nyelveml. 156); 2 1527 ’hasonmás 〈személyé〉 | Ebenbild’ (ÉrdyK. 529); 3 1573 ’válasz | Antwort’ (RMNy. 3/2: 97); 4 1577 k. ’méhlepény | Mutterkuchen’ (OrvK. 376) | ‹mn› 1873 ’múlt, elmúlt | vergangen’ (Nyr. 2: 324) Sz: másik 1372 u./ maſyk (JókK. 11) | megmásít 1595 Meghmasetãni [sz.] (Ver. 64.) R: másként 1416 u./³ Maskent (AporK. 59)
Örökség, finnugor kori tő, magyar képzéssel. | ≡ A tőhöz vö. vog. (T.) māt ’második, másik’; ? osztj. (Trj.) måki̮ ’előbb, korábban, valamikor, ezelőtt’; zürj. (Sz.), (P.) me̮d ’másik, második’; votj. (Sz.) mi̮d ’másik’; cser. (KH.) molǝ̑ ’ua.’; finn muu ’ua.’; lp. (norv.) nub'be ’egy a kettő közül; más(ik), második; legközelebbi’ [fgr. *mu ’más(ik)’, ’? ez, az, egyik, másik’]. ⌂ Feltehetőleg egy mutató névmásból keletkezett. A jelentésfejlődéshez vö. →az¹, →egyéb; vö. még finn tuo ’az’ : toinen ’másik’; osztj. (É.) mōγəl ’az; többi’; stb. A szóvég valószínűleg -s melléknév képző. A főnévi jelentések az eredeti névmási 1., 2. jelentésből keletkeztek. A 4. jelentés arra utal, hogy a méhlepény a gyermek születése után másodikként hagyja el az anyaméhet.
☞ Szinnyei: NyH.; MNy. 51: 185; TESz. mása a. is; MSzFE.; EWUng.→ egymás, egyre-másra, -fajta, fele-, -féle, hason-, kép-, ma, már, más-, másod, másol, mássalhangzó, másutt, monnal, monnó, név-UN UEW. № 554
más-
I másvilág A: 1416 u./² mas uilagnac (MünchK. 79va) J: ’túlvilág | Jenseits’ # | másállapot A: 1693/ más- Állapotban (MNy. 74: 510) J: ’terhesség | Schwangerschaft’II másfél A: 1435 Masfel [szn.] (MNy. 67: 234); 1507 maſfel (NyIrK. 6: 187) J: ’egy és fél | anderthalb’ # | másnap A: 1519 maſ nap (JordK. 371) J: ‹hsz› 1519 ’a következő napon | am nächsten Tag’ # (↑) | ‹fn› 1790 ’a következő nap | der nächste Tag’ # (NSz.)
Összetett szavak előtagja, azonos a →más-sal. | ⌂ A →más névmás az első csoporban ’másik’ jelentésben áll, jelzői szerepben. Keletkezésében az eredeti szépítő ném. in anderen Umständen sein ’terhes, állapotos’ szószerkezet is szerepet játszhatott. Vö. még szln. v drugem stanu; szlk. v druhom stave; stb.: ’ua.’, tkp. ’más állapotban (van)’. A 2. csoportban az előtag ’rá következően’ jelentésben áll. A másfél állítmányi szószerkezetből vált összetétellé ’a követő fél’ jelentésben; egy ősi számolási mód maradványa; vö. még harmadfél ’két és fél’ (1519: JordK. 63); ötödfél ’négy és fél’ (1527: ÉrdyK. 634) stb. Hasonló szavak más nyelvekben is vannak: lat. sesqui; ném. anderthalb; stb.: ’másfél’.
☞ TESz. másfél a., másvilág a.; EWUng.→ állapik, fél², más, nap¹, világ