máriás¹ × A: 1639/ Máriást (MNy. 80: 254); 1699 mariást (MNy. 80: 254); 1735 marjást (MNy. 58: 106) J: ‹fn› 1639/ ’tizenhét, később húsz krajcár értékű, Szűz Máriát ábrázoló régi ezüstpénz | altes silbernes Geldstück mit Marienbild’ (↑) | ‹mn› 1793 ’Szűz Mária képével díszített | mit einem Marienbild geschmückt’ (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  A Mária  [szn.]-ből keletkezett -s névszóképzővel. A megnevezés arra utal, hogy az érme egyik oldala Szűz Mária képével volt díszítve. Hasonló szemlélethez vö. →forint, →korona stb.

☞ NéNy. 2: 52; TESz.; EWUng.→ maca, máriaüveg, üdvözlégy

máriás² ∆ A: 1787 máriást (NSz.); 1805 Márjást (NSz.); 1857 mariás (NSz.) J: ’egy fajta kártyajáték; az egy kézben levő, egyszínű király és felső együtt | Art Kartenspiel; König und Ober gleicher Farbe in einer Hand’

Német  (au.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (B.) mariasch ’két személyes kártyajáték; házasság’, – ném. Mariage ’házasság; egy kézben ugyanolyan színű király és dáma’ [< fr. mariage ’házasság; találkozó, összejövetel; király és dáma egy kézben ‹a kártyajátékban› stb.’].  ≋  Megfelelői: szbhv. marijaš; cseh mariáš; stb.: ’egy fajta kártyajáték’.

☞ TESz.; EWUng.