szócikk megosztása

lusta A: 1219/ ? Lusutha [szn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 814); (†1092) 1399 ? Lusta [hn.] (PRT. 10: 497); 1405 k. luſta (SchlSzj. 1361.) J: 1 1405 k. ’egy bizonyos járásmódú 〈ló〉 | von einer gewissen Gangart 〈Pferd〉’ (↑); 2 1528 ’rest; tétlen | faul, träge; untätig’ # (SzékK. 215); 3 1787 ’dísztelen; nem szép | unverziert; unschön’ (NySz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A csupán egyetlen adatból ismert 1. jelentés a lovak egy fajta lomha járásmódjára utalhat. A 3. jelentésre a →lustos hathatott.

☞ TESz.; EWUng.→ alamuszi