lezser A: 1853 lezsér (NSz.); 1865 lezser (Babos: KözhSzt.) J: 1 1853 ’pongyola, hanyag; könnyed, fesztelen | nachlässig; ungezwungen’ (↑); 2 [hsz-i értékben] 1865 ’könnyedén, könnyelműen | leichtfertig, leichtsinnig’ (↑)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. leger ’könnyű; fesztelen; könnyelmű’, (B.) leschér ’kötetlen, szabados viselkedésű’ [< fr. léger ’könnyű, jelentéktelen, fesztelen, könnyelmű stb.’]. ≋ Megfelelői: szbhv. ležeran; cseh ležérní stb.: ’fesztelen; könnyelmű’. ⌂ A németből való származtatás mellett szól az a körülmény is, hogy a lezser ragozatlan formában – miként a németben is, de ellentétben a franciával – hosszú ideig elsősorban határozóként szerepelt.
☞ TESz.; EWUng.→ lehota