levél A: 1067 k./ Leveluky [sz.] [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 1: 26); 1372 u./ leuelet (JókK. 141); 1416 u./¹ lèuèli (BécsiK. 65); 1527 byzon leweel (ÉrdyK. 298); 1553/ loͤuelet (Tinódi: Cronica Xla); 1790 levelbe (NSz.) J: 1 1372 u./ ’távollevő(k)höz intézett írásbeli közlés | Brief’ # (); 2 1395 k. ’növényeknek lapos, rendszerint zöld, lemezszerű része | Blatt einer Pflanze’ # (BesztSzj. 805.); 3 [gyakran jelzővel] 1416 u./² ’okiratjellegű írásos dokumentum | Adels-, Freibrief usw., Urkunde’ (MünchK. 25ra); 4 1520 k. ’könyv lapja; papírlap | Blatt, Seite 〈im Buch〉; Zettel’ (BodK. 31); 5 [gyakran jelzőként] 1718 ’vékony fémlemez; lap alakú tárgy | dünne Metallplatte; plattenförmiger Gegenstand’ (Mikes: TLev. 22); 6 1783 ’újság | Zeitung’ (NSz.); 7 1888 ’vékonyra kinyújtott tésztalap | Blätterteig’ (Nyr. 17: 236) Sz: levele(d)zik 1416 u./² meglèuèleʒēdic ’levelet hajt | Blätter treiben’ (MünchK. 30rb) | leveles 1421 Leweles [szn.] (MNy. 77: 443); 1519 leweles ’levéllel ellátott 〈növény〉 | blättrig 〈Pfanze〉’ (JordK. 226); 1559 ’gonosztevő, körözött 〈személy〉 | eines Verbrechens verdächtigt, brieflich verfolgt’ (Székely I.: Krón. 174a) | levelű [csak szókapcsolatban] 1470 k. wͨtlevelefẃ (CasGl. 68.) | levelez 1565 leweleztek ’fölösleges levelétől, hajtásától megfoszt | entblättern, Triebe entfernen’ (MNy. 62: 232); 1778 [sz.] ’levelet ír, vált | Briefwechsel führen’ (KözlSz. 29/2: 83)

Vitatott eredetű. | 1 Belső keletkezésű, fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A tő összefügg a →lebeg szócsalád tövével. A végződés -l névszóképző; vö. →fedél, kötél (→köt) stb. Az elnevezés alapja, hogy a növényi levél kisebb légmozgásra is könnyen meglibben. 2 Örökség, ugor, esetleg finnugor kori tő magyar képzővel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (T.) laptā ’levél’; osztj.  (V.) li̮wət ’ua.’; ? finn leve (lepeen [birtokos eset]) ’szálka, pikkely, kis levél, lapocska, pehely’ [ugor (? fgr.) *lᴕ̈pɜ, esetleg *lepɜ ’levél’].  ⌂  A szó belseji *p > m. v hangváltozáshoz vö. →ravasz, →sovány. A végződés -l névszóképző; vö. →fial.  ⌂  Az eredeti jelentés mindkét esetben a 2. lehetett. A 4. jelentéshez vö. lat. folium ’(fa)levél; papírlap, teleírt lap’. Az 1. és 3. jelentés a 4. alapján keletkezett; az 5. és 7. jelentés metafora az 1. jelentés alapján. A 6. jelentéshez vö. ném. Blatt ’növény levele; papír; újság, hírlap; stb.’.

Szinnyei: NyH.; TESz.; MSzFE.; EWUng. fa-, glét, hárslevelű, kereszt-, lebeg, men-, oklevél, szék-, váltóUN UEW. № 509