lavina A: 1812 Lavinák (NSz.); 1836 lavína-folyam (NSz.) J: ’hógörgeteg | Lawine’

Német és olasz jövevényszó. |  ≡  Ném. Lawine; ol. lavina: ’hógörgeteg, lavina’ [< lat.  (kés.) labina ’csuszamlás’]. Vö. még rrom.  (E.), (L.) lavina ’hó-, jéglavina’.  ≋  Megfelelői: szbhv. lavina; le. lawina; stb.: ’lavina’.

TESz.; EWUng. láva