lát ‹ige› A: 12. sz. vége/ Latiatuc (HB.); 1216/ Lotomas [sz.] [szn.] (VárReg. 238.) J: 1 12. sz. vége/ ’szemmel érzékel | sehen, schauen’ # (); 2 [meg~] 1372 u./ ’meglátogat, felkeres | besuchen’ (JókK. 13); 3 [főleg vmi után ~] 1372 u./ ’vmiről gondoskodik, vmivel törődik | nach etw sehen, sich nach etw umsehen’ (JókK. 38); 4 1416 u./² ’tapasztal; megért, tudomásul vesz | erfahren; verstehen, zur Kenntnis nehmen’ (MünchK. 9ra); 5 1416 u./² ’vigyáz, ügyel vmire | achtgeben, achten’ (MünchK. 15va); 6 1504 ’megnéz, megvizsgál | untersuchen, prüfen’ (Századok 6: 478); 7 1512 k. ’vminek, vmilyennek ítél, tart | für etw halten’ (WeszprK. 78); 8 1515 ’hozzákezd vmihez, nekikezd vminek | sich an etw machen, zugreifen’ (LevT. 2: 2); 9 1523 ’vhogyan tekint, fogad; vhogyan bánik vkivel | empfangen, aufnehmen; mit jmdm umgehen’ (MNy. 43: 158); 10 1527 ’megér, megél, átél | erleben’ (ÉrdyK. 561); 11 1574 ’vkit részesít vmiben | jmdm etw zuteil werden lassen’ (NySz.) Sz: látó 1211 Latou [szn.] (OklSz.); 1470 lato ‹foly mn-i igenév› (SermDom. 2: 375); 1565 ’próféta | Prophet’ (NySz.) | látomás 1211 Latamas [szn.] (OklSz.); 1595 Latomas ’jelenés, vízió, káprázat | Vision’ (Ver. 114.) | látat 13. sz. eleje/ la[tatia] ’ua.’ (GyS.); 13. sz. második fele/ latotuben ’látás | Sehen’ (KTSz.) | látt- [birtokos személyjellel] 1416 u./² lattocat ’ua.’ (MünchK. 84rb) | látás 1372 u./ lataſaual (JókK. 5) | látszik 1416 u./² lacćic (MünchK. 19rb) | látszat 1723 látszatos [sz.] (NySz.) | látvány 1754 látvánságnak [sz.] (NSz.) | látnok 1815 e. látnok (Szily: NyÚSz.) | láttamoz 1818 láttamozni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Vidimo a.) R: látomást [főleg szem~] 1508 latomast ’láthatóan, nyíltan | sichtbar, offen’ (DöbrK. 106)

Valószínűleg örökség az uráli korból. |  ≡  Jur. letampā- ’véd, oltalmaz, őriz’; jen. litobiz [E/1. személyű] ’figyel’ [uráli *lᴕttɜ- ’lát’].  ⌂  A magyarázat gyengéje, hogy megfelelők csak igen távoli rokon nyelvekből mutathatók ki. A szó belseji magánhangzó változásához vö. →hat², →hát¹; a jelentések összefüggéséhez vö. →véd, →vigyáz. A magyar szó belseji á másodlagos fejlemény is lehet. Az 1. jelentésből magyarázható további, némely jelentés esetében (vö. 3., 8., 10. stb.) latin minta hatásával is számolhatunk.  ∼  Idetartozik: szaknyelvi lát [leginkább -ra raggal] ’(csekk, utalvány) bemutatása ‹kifizetés céljából›’  (1839: Nyr. 30: 211); ez tudatos szóalkotás.

FUFA. 12: 51; NyK. 66: 39; TESz.; MSzFE.; EWUng. drágalátos, ellát, la, lám, lát-, látogat, madár-, viszont-UN UEW. № 505