szócikk megosztása

lárva A: 1624 larvakat (NySz.); 1749 Lárvájában (NSz.); nyj. lárfa (ÚMTsz.) J: 1 1624 ’álarc | Maske’ (↑); 2 1787 ’álca 〈állattani szóként〉 | Larve 〈Zool〉’ (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. larva ’kísértet; álarc’, (tud.) ’bizonyos állatok, pl. rovarok átmeneti alakja, álca’ [vö. lat. Lares [többes szám] ’házi istenek’].  ≋  Megfelelői: ném. Larve; fr. larve; ol. larva; stb.: ’kísértet; lárva ‹állattani szóként›’, a németben ’álarc’ is.

☞ TESz.; EWUng.