kupola A: 1802 kupolája, kupulái (NSz.); 1804/ Cuppoláján (NSz.) J: ’félgömb alakú boltozat, ill. ennek csúcsosan magasított külső burkolata | Kuppel’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Kuppel ’kupola’; ang. cupola ’ua.’; fr. coupole ’ua.’; ol. cupola ’ua.’; stb. Vö. még lat. (k.) cupula ’hordócska, csésze, serleg, kis dézsa; sírbolt, kripta’ [< lat. cupa ’borosedény, vödör, kehely, serleg’; vö. →kupa¹]. Az olaszból terjedt el. A megnevezés azon alapul, hogy a kupola fordított serleghez vagy üsthöz hasonló. ⇒⌂ A magyarba főleg olasz közvetítéssel és részben a középlatinból került át.
☞ TESz.; EWUng.→ kupa¹