kujtorog [1] A: 1786 kójtorgó [sz.] (NSz.); 1802 kojtorgó [sz.] (NSz.); 1833 Kujtorog (Kassai: Gyökerésző 2: 178); nyj. kúltyorgani [sz.] (ÚMTsz.) J: 1 1786 ’csavarog, kószál | herumstreichen’ (↑); 2 1838 ’nyomorog | darben, armselig leben’ (Tsz.)
Származékszó. | ⌂ A kajt (→kajtat) szóból jött létre -rog gyakorító képzővel; vö. →csavarog, →kuncsorog stb. A hangalak ősi összefüggésre mutat a kajt töve és a →kall, ill. a →koldul töve között. A kujtorog egyúttal a kojtorog (→kojtol) szóhasadás által párhuzamosan keletkezett párja. Az 1. jelentéshez vö. →kerül, tekereg (→teker)stb. A 2. jelentés metonimikus.