kotta A: 1538 e. Kotarol (TESz.); 1591 kóta [?✐] (NySz.); 1591 Quota (MNy. 11: 229); 1748 ? Cotta-inget (NSz.); 1801 kottákat (NSz.) J: 1 1538 e. ’számjegy | Ziffer’ (↑); 2 1636 ’hangjegy | Tonzeichen, Note; rhythmische Einheit in der quanti-tierenden Metrik’ (MNy. 11: 229); 3 1748 ? ’dallam | Melodie’ (NSz.), 1759 ’ua.’ (NSz.); 4 1789 ’hangjegykönyv; kottalap | Notenbuch; Notenblatt’ # (NSz.) Sz: kottáz 1708 Megkótázni [sz.] (Pápai Páriz: Dict.)
Latin jövevényszó. | ≡ A latin adatokhoz és ezek eredetéhez vö. →kvóta. ⌂ A szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásához vö. →kántorböjt, →kár stb.
☞ TESz.; EWUng.→ kvóta