konferál A: 1551 conferálni [?] [sz.] (MNy. 79: 127); 1793 konferáltatni [sz.] (NSz.) J: 1 1551 ’(meg)ad; vkire átruház | erteilen, verleihen; übertragen auf jmdn’ (); 2 1724 ’tanácskozik; közösen dönt | sich beraten; gemeinsam bescheiden’ (Nyr. 46: 151); 3 1769 e. ’gyűjtést rendez | eine Sammlung veranstalten’ (NyIrK. 28: 162); 4 1791 ’beszámol vmiről | berichten, über etw unterrichten’ (NSz.); 5 1794 ’összehasonlít | vergleichen’ (NSz.); 6 1928 ’a műsorközlő feladatát végzi | als Conférencier sprechen, ansagen’ # (Tolnai: MagySz. conferál a.)

konferanszié A: 1871 conferencier-eink (FővL. 1871. júl. 28.: 794); 1908 konferanszié (BpHírlap 1908. febr. 28.: 14) J: ’műsorközlő, konferáló személy | Conférencier’

konferansz A: 1870 conference-t (FővL. 1870. márc. 16.: 226); 1910 konferanszai (PNapló 1910. jan. 4.: 15) J: 1 1870 ’felolvasás, előadás | Vorlesung, Vortrag’ (); 2 1910 ’műsorszámokat összekötö (szellemes, tréfás) szöveg | (heitere) Programmansage’ ()

A szócsalád időrendben korábbi tagja, a konferál latin jövevényszó. |  ≡  Lat. conferre’összehord, összegyűjt, hozzájárul, összegez; megbeszél, megtárgyal; egybevet’; stb.vö. [lat. ferre’visz, hord, szállít; szóba hoz, előad’; stb.]. Megfelelői: ném. konferieren ’konferenciát rendez; megvitat, megtárgyal; bemond, konferál’; fr. conférer ’megbeszél, megtárgyal; megad, adományoz; összehasonlít, egybevet’ stb. A m. ál végződéshez vö. →ágál stb. A 6. jelentés német minta, ill. a konferanszié alapján keletkezett. – A konferanszié és a konferansz francia jövevényszók, a konferanszié esetleg német közvetítéssel is; vö. fr. conférencier ’előadó; konferanszié, bemondó’; – vö. még ném. Conférencier ’konferanszié, bemondó’fr. conférence ’előadás; konferansz’. A francia főnév a fr. conférer() igére megy vissza.  ≋  Megfelelői: cseh konferenciér; or. конферансье; stb.: ’konferanszié, bemondó’.

TESz.; EWUng. konferencia, referál