klumpa A: 1847 klumpák (Fényes: MagyLeír. 2: 57); 1880 klumpa (Nyr. 9: 378); nyj. krumpla (ÚMTsz.); kulumpa (OrmSz.) J: ’facipő, fapapucs | Holzschuh, Holzpantoffel’

Német  (k.-ném.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (szil.), (báns.) klumpa ’facipő, fapapucs’ [< ném.  (kor. úfn.) klumpe ’összegyűrt, összegöngyölt massza; nagy darab, törmelék; tuskó, rönk’].  ≋  Megfelelői: holl. klomp; szbhv.  (N.) klompe [többes szám]: ’facipő’.

TESz.; EWUng. klub