kartács¹ △ A: 1607 ? kartács [✐] (Századok 42: 56); 1649 Kartaſʒ, kartáſʒ (MNy. 80: 249); 17. sz. első fele kordicz (MNy. 80: 249); 1665 kurtácsnak (EWUng.); 1688 kartács [✐] (Radvánszky: Csal. 2: 393); 1688 kartácsától [kartácsa □] [✐] (Nyr. 73: 81); 1790 Kártáts (NSz.) J: ’golyókkal v. vasdarabokkal töltött, vékony falú tüzérségi lövedék | Kartätsche’
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (R.) cortatschen [többes szám], (baj.-osztr.) kartátschn, – ném. Kartätsche: ’kartács’ [< ang. (R.) cartage ’lövedékhüvely’; végső soron a lat. charta ’papír; levél; stb.’ (vö. →kártya¹) szóra megy vissza]. A katonai jelentés úgy keletkezett, hogy az ólomgolyókat kezdetben papírtokba töltötték. ≋ Megfelelői: szbhv. karteča, karteč; cseh kartáč; stb.: ’kartács’. ⌂ Katonai szakszóként került át a magyarba. Az 1607-es változat tárgytörténeti szempontból bizonytalan, ez a fajta lövedék valószínűleg először a 14. sz. elején tűnt fel.
☞ TESz.; Horváth M.: NEl.; EWUng.→ kártya¹
kartács² × A: 1626 kordacz (MNy. 80: 249); 1792 kartács (EWUng.); 1833 Kártács (NSz.) J: 1 1626 ’kártoló fésű, gereben | Wollkamm’ (MNy. 80: 249) (↑); 2 1833 ’lóvakaró, marhavakaró; lókefe | Striegel’ (NSz.); 3 1951 ’vakolatsimító léc | Streichbrett 〈im Bauwesen〉’ (Hevesi: MOrMűszSz.)
kartácsol × A: 1792 kártátsollyák [l-j] (NSz.); 1792 Kartátsolni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.) J: ’kártol, gerebenez | karden’
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) kartátschn ’takácsmácsonya, gyapjúfésű’, – ném. Kardätsche ’vakaró, simítólemez, kormánylemez’, (R.) ’takácsmácsonya’ [< ol. (R.) cardasso, (toszk.) cardaccio: ’takácsmácsonya, gyapjúfésű’] | ném. (baj.-osztr.) kartätschen ’kártol’, – ném. kardätschen ’vakar, (meg)tisztít; bőrt, szőrmét pucol’, (R.) ’kártol’ [< ol. cardeggiare ’ua.’]. Az olasz szó végső soron a lat. carduus ’bogáncs’ szóra megy vissza. ⌂ Mindkét szó átvétele mellett a magyar denominális igeképzésnek, ill. a főnév deverbális elvonásának is szerepe lehetett. ∼ Idetartozik: kartecsni ’vakolatsimító léc’ (1961: MNémMűszSz.), amely a bajor-osztrák szó későbbi átvétele. ⌂ A ni szóvéghez vö. →dózni, →fecni stb.
☞ TESz. kartácsol a.; EWUng.→ gordon¹