karikatúra A: 1793 karrikaturára (NSz.); 1804 carricatúrákot (NSz.); 1811 karikatura (NSz.); 1833 caricatúrákat (NSz.); 1839 Carricatur-öltözeteket (NSz.) J: 1 1793 ’torzkép; gúnykép, gúnyrajz | Zerrbild; Spottbild’ (↑); 2 1827 ’torzítás | Verzerrung’ (NSz.); 3 1833 ’nevetséges alak, figura | lächerliche Person’ (NSz.); 4 1840 ’szatirikus vígjáték | satirische Komödie’ (NSz.)

karikaturista A: 1871 karikaturista (MUjs. 1871. szept. 2.: [2]); 1902 karikaturista (NSz.) J: ’karikatúrákat készítő művész | Karikaturist’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Karikatur; ang. caricature; fr. caricature; ol. caricatura; stb.: ’gúnyrajz v. torzkép’, a franciában ’nevetséges személy’, az olaszban ’mesterkélt jelleg; megrakás, felrakás ‹hajóba, kocsira›’ jelentéssel is; – az olaszból terjedt el [< ol. caricare ’megterhel; eltúloz’] | ném. Karikaturist; ang. caricaturist; fr. caricaturiste; ol. caricaturista; stb.: ’karikaturista’.  ⇒⌂  A magyarba olasz vagy német közvetítéssel kerültek, latinosított végződéssel.  ∼  Idetartozik: karikíroz ’vkit nevetségessé tesz egy karikatúrával’  (1854: Heckenast: IdSzT.), ez a ném. karikieren ’ua.’ szóból ered.

☞ TESz.; EWUng.→ karosszéria, karrier, karuca, kordé¹, sarzsi