kaméleon A: 1578/ Chamaeleon (MNy. 79: 126); 1605 e. Cameleon (Pázmány: ÖM. 1: 460); 1607 kameleonnak (Pázmány: ÖM. 2: 321); 1636 Caméleon (Pázmány: ÖM. 7: 410); 1693 kaméleon (EWUng.); 1764 kámélion (NSz.) J: 1 1578/ ’egy fajta növény | Art Pflanze’ (); 2 1593/ ? ’színét a környezetnek megfelelően változtatni képes, a gyíkokkal rokon, kisebb délszaki hüllő | Chamäleon (Chamaeleon vulgaris)’ (MNy. 69: 365), 1605 e. ’ua.’ (); 3 1607 ’kétszínű, köpönyegforgató ember | Mantelhänger, Heuchler’ ()

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. chamaeleon ’kaméleon; egy fajta növény színváltós levelekkel’ [< gör. χαμαιλέων ’ua.’ < gör. χαμαί ’föld, ill. a földön’ + λέων ’oroszlán’].  ≋  Megfelelői: ném. Chamäleon; fr. caméléon; stb.: ’kaméleon’. Az állat (és bizonyosan a növény is) színét a fény és az izgalmi állapotának hatására változtatja.

TESz.; EWUng. kamilla, leopárd