kút A: 1009/ Kwkuth [hn.] (MNL (OL) Dl. 280274); 1055 kueſ kut (TA.); 1138/ ? Kuut [szn.] (MNy. 32: 133); 1269 Bizuskuuth [hn.] (OklSz.) J: 1 1009/ ? ’(kút)forrás | Quelle’ (↑), 1193 ’ua.’ (OklSz.); 2 1009/ ? ’földbe ásott v. fúrt gödör, amelyből az összegyűlt talajvíz felszínre hozható | Brunnen’ # (↑), 1232/ ’ua.’ (OklSz.); 3 1585 ’csatorna; ciszterna | Zisterne’ (Cal. 201)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A 3. jelentés metafora a 2. alapján. ⚠ Ótörök származtatása az ilyen vonatkozású újabb vélemények ellenére sem valószínű.
☞ MNy. 3: 262; Bárczi: TihAl. 19; TESz.; Németh-Eml. 243; Ligeti: TörK. 118; EWUng.→ artézikút, bor-, kereszt-, kútfő, szökőkút