község A: 1372 u./ kewʒſegbelÿet; kewſſeges [sz.] (JókK. 79, 107); 1476 k. kwſſegenek (SzabV.); 1540 kwſſÿgnek (RMNy. 2/2: 37); 1541/ keſſegnec (HoffgreffÉn. Bb1a) J: 1 1372 u./ ’közösség | Gemeinschaft’ (JókK. 79); 2 1495 k. ? ’gyülekezet | Versammlung’ (GuaryK. 114), 1552 ’ua.’ (Heltai: Dial. F5a); 3 1541/ ? ’önkormányzati joggal felruházott település | (Orts)gemeinde’ # (↑), 1559 ’ua.’ (Székely I.: Krón. 168a) Sz: községes 1372 u./ ’általános, közös, közönséges | allgemein’ (↑)
Származékszó. | ⌂ A →köz ’közös, együttes’ szóból keletkezett -ség főnévképzővel. A 2., 3. jelentések jelentésszűküléssel alakultak ki.
☞ TESz.; EWUng.→ köz