követel A: 1792 követelö́dzeni [sz.] (NSz.) J: 1 1792 ’erélyesen, sürgetőleg, járandóságaként kér | fordern, verlangen’ # (↑); 2 1807 ’peres úton igényel | im Prozeßwege fordern’ # (Szily: NyÚSz.); 3 1837–1843/ ? ’elvár, igényel, megkíván | erwarten, beanspruchen’ (NSz.), 1841/ ’ua.’ (NSz.); 4 1844 ’kintlevősége van | Außenstände haben’ (NSz.); 5 [vkin~] 1857/ ’vkitől számon kér | von jmdm über etw Rechenschaft fordern’ (NSz.) Sz: követelő(d)zik 1792 [sz.] (↑) | követelmény 1835 követelmény (Tzs. Anforderunk a.)
Származékszó. | ⌂ A →követ ’követel, felszólít’ igéből -l gyakorító képzővel jött létre. ⌘ A jelentések közül a 2. tudatos nyelvújítási alkotás.
☞ TESz.; EWUng.→ követ