kór A: 13. sz. második fele/ Koorſagbon [sz.] (GyS.); 1405 k. cor (SchlSzj. 1961.) J: ‹mn› 13. sz. második fele/ ’beteg | krank’ (↑) | ‹fn› 1 1474 ’beteg ember | kranker Mensch’ (BirkK. 3); 2 1604 ’betegség | Krankheit, Leiden’ (Szenczi Molnár: Dict.) Sz: kórság 13. sz. második fele/ ’betegség | Krankheit’ (↑) | kórul 1456 k. korwlt wala ’megbetegedik | krank werden’ (SermDom. 2: 87)
Jövevényszó egy nyugati szláv nyelvből. | ≡ Cseh chorý, (R.) chvorý; szlk. chorý; le. chory: ’beteg’ [indoeurópai eredetű; vö. av. χ ͮ ara- ’seb, sebesülés’; ném. (ófn.) sweran ’fáj, fájdalmat okoz’; stb.]. Vö. még or. (N.) хворь ’betegség’. ⌂ A főnévi 2. jelentés valószínűleg a kórság származékszó alapján keletkezett; a nyelvújítás korában terjedt el, korábbról csak szótárakból adatolható.
☞ MNy. 35: 201; Kniezsa: SzlJsz. 279; TESz.; EWUng.→ gümőkór, holdkóros, kór-, sápkór
kór-
kórház A: 1806 Kórháznak (NSz.) J: ’betegek ápolására, gyógyítására szolgáló egészségügyi intézmény | Krankenhaus’ # | kórtünet A: 1830 e. kórtünetek (NSz.) J: ’betegség tünete | Krankheitssymptom’ | kórtörténet A: 1830 kórtörténetek (Hahnemann: OrgGyógymüv. 91) J: ’betegség előzményeinek, lefolyásának leírása | Krankheitsgeschichte’ | kórtan A: 1835 kórtan (Tzs.) J: ’patológia | Krankheitslehre, Pathologie’ | Ilyenek még: kóreset ’〈patológiai〉 esetleírás | Krankheitsfall’ (1830: Hahnemann: OrgGyógymüv. Bevezetés, 3); kórterem ’kórházban a fekvőbetegek elhelyezésére szolgáló helyiség | Krankensaal’ (1830: Hahnemann: OrgGyógymüv. 12); kórokozó ’betegséget előidéző, csak mikroszkóppal látható biológiai organizmus | Krankheitserreger’ (1871: OrvH. 1871. okt. 22.: 721)
Tükörfordítások előtagja, azonos a →kór szóval. | ≡ A tükörfordítások német minta alapján keletkezett összetett szók; vö. ném. Krankenhaus, Krankheitssymtom, Krankheitslehre, Krankheitsgeschichte stb. ⌘ Nyelvújítási alkotások. ∼ A kór- előtaggal alkotott összetételek szórványosan a régiségből is adatolhatók; vö. pl. kórágy ’betegágy’ (1531: ÉrsK. 416); kórbeteg ’beteg’ (1611: Szenczi Molnár: Dict.) stb.; ezek a részben tautologikus képződmények a →kór (R.) melléknévi ’beteg’ jelentése alapján keletkeztek.