szócikk megosztása

készakarva A: 1604 keʃʒakarva (Szenczi Molnár: Dict. Sponté a.); 1626–1627 Kész akartva (NySz.) J: 1 1604 ’nem kényszerből, önként, készségesen | bereitwillig’ (↑); 2 1673 ’szándékosan | willentlich’ # (NySz. kész-akarat a.)

Összetett szó. |  ⌂  A →kész ’készséges ‹határozószóként›’ + az →akar ige akarva határozói igenevének tautologikus összetételéből keletkezett. Az alaktanhoz vö. kisvártatva ’egy kis idő múlva’  (1857: NSz.); nagysietve ’nagy sietségben, gyors, rohanó’  (1985: NymK. nagy a.); stb.

☞ TESz.; EWUng.→ akar, kész